Sziasztok!
A nyári szünet után most éreztem újra, hogy jó érzéssel ülök le írni: fontos megadni magunknak a kellő pihenést, amikor szükségünk van rá, én többek között ezért hagytam ott az eredeti szakmámat, az újságírást, hogy ne kelljen kényszerből írnom. A mondanivalóból azonban nem fogytam ki, sőt - rengeteg téma-ötlettel töltekeztem a nyáron, úgyhogy elkalandozunk majd az egészséges életmód felől az egészséges kapcsolatok, önbizalom, erőforrások témái felé is, és ami még közben eszembe jut! Ami viszont most a legjobban mozog bennem, hogy hogy tudunk aktívan, napi szokások szintjén tenni a lelki egészségünkért.
A nyáron beszélgettem valakivel arról, hogy fogalmazná meg az egészség fogalmát, és szerintem nagyon pontos volt, amit mondott:
az egészség fizikai, lelki és szociális jóllét.
Mindhárom pillér egyaránt fontos, hiszen ha bármelyik kiesik, az a többire is hatással van. Amit még hozzátennék, a pozitív pszichológiából kölcsönzött alapelvként, hogy az egészség nem pusztán a betegség hiánya. Hajlamosak vagyunk sokszor csak arra fókuszálni, hogy a problémákat felszámoljuk, de újra meg újra azt látom, hogy ilyenkor belefutunk abba, hogy bizonyos problémákat nem tudunk eltüntetni, és
a rendszer valójában nem úgy működik, hogy akkor vagyunk jól, ha nincs semmi probléma az életünkben.
Mindezzel azt akarom mondani, hogy az egészség egy aktív energiabefektetés eredménye: nemcsak arra érdemes fókuszálni, hogy változtassunk a negatív dolgokon, például otthagyjunk egy lélekölő munkahelyet, vagy megszakítsunk egy toxikus kapcsolatot, hanem, hogy létrehozzunk olyan dolgokat az életünkben, melyek a mérleg másik serpenyőjét, a pozitív oldalt erősítik. Az utóbbiakat nevezem én röviden mentális egészség rutinnak, amit lentebb mindjárt kifejtek.
Minél nehezebb helyzetből indulunk, akár azért, mert olyan a családi örökségünk, hogy tele van pesszimizmussal, kritikával és szorongással, akár azért, mert a jelenlegi körülményeink padlóra küldtek, annál inkább aktív szerepet kell vállalnunk a másik oldal erősítésében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lehet, hogy valaki egy stabil, szerető családi háttérből jön, nagyjából szerencsésen alakult az élete, és általánosságban véve kiegyensúlyozottnak és boldognak érzi magát - neki egy átlagos időszakban viszonylag kevés energiabefektetés ezt az állapotot megőrizni, de lehetnek olyan krízisek, amikor neki is be kell vetni pár módszert, hogy ellazuljon, levezesse a stresszt. Másnak viszont napi gyakorlásra van szüksége, legalábbis kezdetben, hogy a “pozitív” izmok megerősödjenek, és elbírják a fokozott terhelés súlyát, legyen az egy gyerekkorból hozott trauma, szorongás, vagy stresszes élethelyzet.
A legmélyebb szorongásaink, sémáink aktiválódása komoly terhelést jelent - ilyen például, amikor elindul az a lemez a fejünkben, hogy “nem vagyok elég jó”, “nem kellek senkinek”, vagy “el fognak hagyni”, hogy csak néhány klasszikus slágert említsek.
A terápia sokat segít ezek felismerésében és újrakeretezésében, de a munka része az is, hogy megerősítsük az ellenpólust, felépítsük az önbizalmat, és képessé tegyük magunkat a pozitív gondolatok és érzelmek észlelésére a negatív mellett.
Ez a szemlélet - szerintem legalábbis - reálisabb, mint azzal áltatni magunkat, hogy az akár generációkon át hordozott negatív gondolati és érzelmi bevésődéseink majd valami csoda módszer hatására egyszer csak eltűnnek és sose jönnek vissza. Másrészt pedig lehetővé teszi, hogy teljes életet éljünk, egészségesnek, boldognak érezzük magunkat akkor is, ha ezek a gondolatok időnként felbukkannak bennünk; hogy ezekkel együtt is aktívan tegyünk a pozitív társas kapcsolatainkért, mentális és fizikai egészségünkért. A negatív sémák létrehozása normális reakció a gyerekkori énünk részéről a megpróbáltatások kezelésére, értelmezésére. De a jelenben ezek a sémák általában túlzóak, irreálisak, és nem azt a cselekvést eredményezik, amitől valóban jobban lennénk, hanem csak önmagukat tartják fent és erősítik.
Mentális egészség rutin
A mentális egészség rutin azoknak a gyakorlatoknak az összessége, amelyeket szokás szinten végezhetünk a pozitív oldal erősítésére. Ez a nem negatívumok nem kezelése vagy eltagadása, hanem a megküzdési potenciálunk erősítése. Jön az ősz, tegyük fel, hogy elkapunk valami náthaszerű vírust - lehet, hogy egy hétre ledönt a lábunkról, még akár szövődményei is lesznek, de lehet, hogy ha rendszeresen sportolunk, egészségesen élünk, rendben van a bélflóránk, eleget alszunk, és szedünk C meg D vitamint, már másnapra leküzdi az immunrendszerünk, mert a vírusnak esélye sem lesz elszaporodni. Ezek mind olyan dolgok, amit aktívan befolyásolhatunk, napi szokásokkal. A mentális egészség rutin ugyanígy működik, csak a lelki immunrendszert célozza meg. Ha erősítjük, ugyanúgy előfordulhat, hogy aktivizálódik egy sémánk, beindul a lemez, de nem válik kizárólagossá, rövidebb ideig tart, és kevésbé billent ki az egyensúlyunkból. Emellett folyamatosan erősödnek azok a készségeink, amelyek a pozitív érzelmek megélését, a nyitottságot, így a jobb társas kapcsolatokat, és jobb egészséget teszik lehetővé.
Aki kezdett már bele valamilyen edzésbe, tudja, hogy eleinte mennyire megerőltető, talán többször van kudarc-, mint sikerélményünk, és idő, ameddig a pozitív eredmények meglátszanak. Azért, mert a testünk nem tud gyorsan változni - és az idegrendszerünk sem. Mindez pedig szoros kapcsolatban áll a lelki működésünkkel. Amikor egy negatív sémánk aktivizálódik, idegrendszeri kapcsolatok jönnek létre, amelyek gondolatok, érzelmek, fizikai reakciók képében testesülnek meg. Például konfliktusunk van a valakivel, ez beindítja az “el fognak hagyni” lemezt, elkezdünk szorongást, félelmet érezni, összeszorul a gyomrunk, és negatív gondolataink lesznek azzal kapcsolatban, hogy nem vagyunk értékesek, fontosak. Ez aztán eltorzítja az észlelésünket, és elkezdjük a megerősítő bizonyítékokat gyűjteni, minden mást pedig kizárni, így egyre jobban belelovalljuk magunkat, és egyre jobban megerősödik a séma. De ugyanez igaz a pozitív gondolatokra is! Csak sajnos az a nehezebb út, amibe energiát kell fektetni, míg a negatív általában jól megy magától is.
Kezdj bele az edzésbe!
Aki úgy áll neki edzeni, hogy azonnali, erőfeszítésmentes változást vár, garantáltan csalódni fog. Ugyanez igaz a “lelki izmainkra” is: nincs csoda fehérjepor, nincs varázslat, hanem rendszeres, következetes gyakorlás van, ami felépíti a pozitív megküzdést segítő idegrendszeri kapcsolatainkat.
Az önismereti munka része a sémáink megismerése, az irreálisan negatív gondolataink és érzelmeink valódi forrásának megértése, hogy átalakuljon az önmagunkhoz fűződő viszonyunk, az öngyűlölet, önkritika helyett az együttérzés és szeretet felé. Ennek a talaján tudnak gyökeret verni azok a gyakorlatok, amelyek a jóllétünket erősítik.
Az emberiség évezredek óta ismeri ezeket a gyakorlatokat, számos módszert találtunk már fel a lelki egészség ápolására, amelyek a modern életmódunkból nagyrészt kikoptak, lecserélődtek, ahogy megszűntek a rítusok, és a holisztikus szemlélet széttöredezett. Egy modern, nyugati kultúrában élő ember életében sokszor alig van olyan napi rutin, ami a lelki egészséget szolgálja.
Mik lehetnek ezek? Érdemes megszámolni, mennyi az, amit ebből tényleg napi, vagy legalább heti szinten csináltok! Lehet, hogy nem lesz mind ismerős, de most nem fogom külön elmagyarázni az összeset, akinek felkelti az érdeklődését valamelyik, utánanézhet.
meditáció
naplóírás
hálaadás, hála-napló vezetése
az érzelmek feldolgozása alkotással, pl. festés, versírás
relaxációs légzőgyakorlatok
autogén tréning
TRE
tapping
földelés
éneklés, dúdolás
támogató csoportokban, közösségekben való részvétel
állatokkal való foglalkozás
testmozgás, séta
mély beszélgetés egy számunkra pozitív, kedves személlyel
a csikung és tajcsicsuan gyakorlatai
jógagyakorlás
pozitív megerősítések ismétlése
jótékonykodás, önzetlen segítségnyújtás (önmagunk kizsigerelése nélkül)
pozitív visszajelzés adása (elmondani valakinek, mit értékelek benne; megköszönni valamit; hálát kifejezni)
ölelkezés
hobbik ápolása
tudatos jelenlét (mindfulness)
spiritualitás, vallás gyakorlása
természetben töltött idő
A listát még hosszan lehetne folytatni, én itt most abbahagyom, kommentben ti is megírhatjátok a saját módszereiteket! Ami fontos, hogy mindenkinek más a testhezálló, más működik, de mindegyiknél számít a rendszeresség, ahogy a sportban is - a lényeg, hogy csináljuk! Akár már ma is elkezdhetjük a számunkra legszimpatikusabbal, aztán bővíthetjük az eszköztárunkat.
Jó gondolatok, mélyről jön az igény, hogy megírtad. Számomra az írás és a szavakkal való játék van leginkább jelen a mindennapjaimban. Ebben a témában könyvet is írtam "Rímvarázs" címmel, amit, ha nem bánod, meg is osztok itt: https://substack.com/home/post/p-149485231